Zsidó ételek és történetek életről, éhségről meg a reménységről

Írta: Super User on . Beküldve: Aktuális

Zsidó ételek és történetek életről, éhségről meg a reménységről

Király Kinga Júlia szó szerint fajsúlyos könyvet írt: gyönyörű, fényes és nehéz papíron, nagyméretű oldallapokon tárulnak föl előttünk a feledéstől az utolsó pillanatban megmentett erdélyi zsidó mindennapok történetei és receptjei. A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő szerző eredetileg az erdélyi zsidó konyha hagyományos ételeiről szeretett volna írni, de a kutatás kezdetén szembesült vele, hogy ha ezeket a régi recepteket meg akarja ismerni, ahhoz olyan idős zsidó emberekkel kell találkoznia, akik egyáltalán mesélnek neki a múltról. Pontosabban a gyerekkoruk elvesztett ízeiről. És a receptekkel együtt fölidézik az örökre elvesztett családokat, az erdélyi zsidó miliőt, azt a világot, amelyet a huszadik század barbárjai tapostak el, semmisítettek meg, és gyilkolták halálra mindazokat, akik annak a világnak értelmet, azaz létezést adtak.

Fájdalmas belegondolni, hogy ha Király Kinga Júlia nem 2015-ben, hanem tíz évvel később fog hozzá a tervei megvalósításához, akkor talán már egyetlen túlélőt sem talált volna, aki fel tudta volna idézni a gyerekkor zsidó ízeit. Szerencsére nem így történt. Úgyhogy ebből a kötetből megtudhatjuk, hogy miképpen készült Erdélyben a flódni – mármint a tehetősebb, városi családoknál. A nagy többség ugyanis olyan szegény volt, hogy ritkán – vagy talán soha – nem került az asztalára efféle édesség. Az egyszerű, szegény zsidó emberek mindennapi eledele a krumpli volt, s még azok sem gyakran ettek húst, akik tartottak libát – a szárnyast ugyanis eladásra nevelték. Ennek ellenére vannak libás ételek is a könyvben: ilyen a fokhagymás libamáj, a darált libamellel készült töltött káposzta, de természetesen nem maradhatott ki a könyvből a gefilte fis, a false fis, a tojáskrém, a gombás tojás, vagy a kugli sem.  A magyarországi zsidó konyha nemigen ismeri, de Erdélyben szláv hatásra kedvelt étel volt a borscs leves is, amibe csirkehúst tettek.

Ennek a végső soron gasztronómiai könyvnek az egyik legbizarrabb része a lágerekről szóló rész: elvégre az ottani élelmezésről túl sokat nem lehet leírni az embertelenségen kívül. Mégis vannak megindító pillanatok, s ezek gyakran a krumplihoz kötődnek – a pityókához, ahogyan az erdélyi magyar zsidók mondták. Nem volt finomabb étel a lopott sült pityókánál, amiből olykor csak a héja jutott ugyan, de habzsolható volt az is. S ha már az isteni pityókánál tartunk: ajánlom figyelmükbe a hremzlit és a tocsednit. Mindkettő ismert étel idehaza is, de ha legközelebb otthon elkészítik, jusson eszükbe az a sok-sok erdélyi magyar zsidó, akinek az emlékére ez a könyv elkészült. S mielőtt megeszik, el ne felejtsenek áldást mondani rá…

Király Kinga Júlia: Az újrakezdés receptjei, Mentor Könyvek Kiadó, Marosvásárhely, 2018, 396 oldal, 6990 Ft

A holokauszt túlélői átlagosan hosszabb ideig élnek

Írta: Super User on . Beküldve: Aktuális

A Tel-Avivi Egyetem és az izraeli Ariel Egyetem tudósai által elvégzett kutatás bebizonyította, hogy a koncentrációs táborokat megjárt holokauszttúlélők immunrendszere erősebb, az életfelfogása pedig optimistább, ennek következtében ezek az emberek átlagosan hét évvel tovább élnek, mint a velük egykorú idősek.

A kutatás alaposnak és reprezentatívnak tekinthető, hiszen a felmérés során 38 ezer túlélő és 35 ezer született izraeli adatait vetették egybe egymással. Két csoportra osztották a vizsgált személyeket: az Európában 1911 és 1945 között születettekre, akik a Soá után alijáztak, valamint azokra, akik ugyanebben az időszakban Palesztina területén születtek. Az eredmények azt mutatták, hogy a holokauszttúlélők betegesebbek (náluk nagyobb számban van jelen a magas vérnyomásban, rákban, demenciában és kóros elhízásban betegeskedők száma), ám tovább élnek. A túlélők halálozási ideje átlagosan 85 év, míg a kontrollcsoport tagjaié 78 év, ráadásul ez a hét évnyi különbség akkor is fennáll, ha eltérő a vizsgált személyek szociális és gazdasági helyzete, a neme és több más hasonló tényező.

A Horthy-rendszer és a magyar holokauszt

Írta: Super User on . Beküldve: Aktuális

Molnár Judit:

A Horthy-rendszer és a magyar holokauszt

 Adolf Eichmann 1944. március 19-én azzal a céllal érkezett Magyarországra, hogy rekordot döntsön. Sikerült! 57 nap alatt (alig két hónap alatt) 440 ezer embert deportáltak a halálba. Soha, egyetlen országban sem tudott ilyen rövid idő alatt ennyi embert a halálba küldeni. A német megszállás 18. napján fölvarratták a sárga csillagot a zsidókkal, a 28. napon elkezdődött a gettókba és gyűjtőtáborokba zsúfolásuk, a 29. napon a vagyonuk összeírása és zárolása. A 41. napon elindult az első deportáló vonat Auschwitz-Birkenauba. Négy hónappal később Budapest kivételével már nem élt zsidó Magyarországon.