Kácsor Zsolt :

Zsidó ételek és történetek életről, éhségről meg a reménységről

Király Kinga Júlia szó szerint fajsúlyos könyvet írt: gyönyörű, fényes és nehéz papíron, nagyméretű oldallapokon tárulnak föl előttünk a feledéstől az utolsó pillanatban megmentett erdélyi zsidó mindennapok történetei és receptjei. A marosvásárhelyi születésű, Budapesten élő szerző eredetileg az erdélyi zsidó konyha hagyományos ételeiről szeretett volna írni, de a kutatás kezdetén szembesült vele, hogy ha ezeket a régi recepteket meg akarja ismerni, ahhoz olyan idős zsidó emberekkel kell találkoznia, akik egyáltalán mesélnek neki a múltról. Pontosabban a gyerekkoruk elvesztett ízeiről. És a receptekkel együtt fölidézik az örökre elvesztett családokat, az erdélyi zsidó miliőt, azt a világot, amelyet a huszadik század barbárjai tapostak el, semmisítettek meg, és gyilkolták halálra mindazokat, akik annak a világnak értelmet, azaz létezést adtak.

Fájdalmas belegondolni, hogy ha Király Kinga Júlia nem 2015-ben, hanem tíz évvel később fog hozzá a tervei megvalósításához, akkor talán már egyetlen túlélőt sem talált volna, aki fel tudta volna idézni a gyerekkor zsidó ízeit. Szerencsére nem így történt. Úgyhogy ebből a kötetből megtudhatjuk, hogy miképpen készült Erdélyben a flódni – mármint a tehetősebb, városi családoknál. A nagy többség ugyanis olyan szegény volt, hogy ritkán – vagy talán soha – nem került az asztalára efféle édesség. Az egyszerű, szegény zsidó emberek mindennapi eledele a krumpli volt, s még azok sem gyakran ettek húst, akik tartottak libát – a szárnyast ugyanis eladásra nevelték. Ennek ellenére vannak libás ételek is a könyvben: ilyen a fokhagymás libamáj, a darált libamellel készült töltött káposzta, de természetesen nem maradhatott ki a könyvből a gefilte fis, a false fis, a tojáskrém, a gombás tojás, vagy a kugli sem.  A magyarországi zsidó konyha nemigen ismeri, de Erdélyben szláv hatásra kedvelt étel volt a borscs leves is, amibe csirkehúst tettek.

Ennek a végső soron gasztronómiai könyvnek az egyik legbizarrabb része a lágerekről szóló rész: elvégre az ottani élelmezésről túl sokat nem lehet leírni az embertelenségen kívül. Mégis vannak megindító pillanatok, s ezek gyakran a krumplihoz kötődnek – a pityókához, ahogyan az erdélyi magyar zsidók mondták. Nem volt finomabb étel a lopott sült pityókánál, amiből olykor csak a héja jutott ugyan, de habzsolható volt az is. S ha már az isteni pityókánál tartunk: ajánlom figyelmükbe a hremzlit és a tocsednit. Mindkettő ismert étel idehaza is, de ha legközelebb otthon elkészítik, jusson eszükbe az a sok-sok erdélyi magyar zsidó, akinek az emlékére ez a könyv elkészült. S mielőtt megeszik, el ne felejtsenek áldást mondani rá…

Király Kinga Júlia: Az újrakezdés receptjei, Mentor Könyvek Kiadó, Marosvásárhely, 2018, 396 oldal, 6990 Ft