Budapesti Gettó felszabadításának 73. évfordulója

Írta: Super User on . Beküldve: Események

 

 

  • Megemlékezés az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség szervezésében

    A budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulójára szervezett megemlékezést az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) a Dohány utca 32. számnál található Budapesti Gettó Emlékfalnál. Az eseményen a diplomáciai testületek vezetőin túl, többek között részt vett Dr. Bagdy Gábor főpolgármester helyettes, Hassay Zsófia Terézváros és Vattamány Zsolt Erzsébetváros polgármestere. Az idei megemlékezésre több kerültből, különböző iskolából is érkeztek diákok, akik a Bét Menáchen Általános Iskola dísztermében az eseményt követően két túlélővel beszélgettek az átélt borzalmakról és a megmenekülés csodájáról.

    2018. január 18-án csütörtökön az EMIH megemlékezést tartott a budapesti gettó felszabadulásának 73. évfordulója alkalmából a Budapesti Gettó Emlékfalnál. A különleges emlékművet az EMIH Erzsébetváros önkormányzatával közösen létesítette három évvel ezelőtt, a gettó felszabadításának 70. évfordulója alkalmából. A megemlékezésen Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője kiemelte: „Akik itt voltak a gettóban több mint 70 évvel ezelőtt, nagy részük életben maradt, de sajnos 600 ezer magyar zsidó honfitársunk mártírhalált halt. Hálát kell adnunk tehát az Örökkévalónak, azokért, akik valahogyan túlélték a holokauszt borzalmát, ugyanakkor emlékeznünk kell a mártírokra is. Emlékezzünk az életükre, arra, hogyan ünnepelték a sábeszt, hogyan élték meg a zsidó ünnepeket és a mindennapokat, de azt is jegyezzük meg, hogy azért kellett életüket adniuk, mert zsidók voltak. Ha felmerül valakiben, hogy meddig kell emlékeznünk, nem telt-e el már túl sok idő a tragédiák óta, a válasz egyértelműen nem a számomra. A mai napon nem csak a borzalmakra emlékezünk, de a jövőre vonatkozóan is egy fontos tanítást kell megfogadnunk: ameddig a gyűlölet, a kirekesztés más formában, de létezik, addig a mártíroknak napjainkban is legitim üzenete van.”

    Győrfi László, az EMIH alelnöke beszédében elmondta: „A gyertyák, melyeket hamarosan meggyújtunk azt a fényt jelképezik, mely reményt ad a legsötétebb órákban is számunkra. Ezt a reményt táplálja az is, hogy a mai napon közel 100 fiatal vesz részt a megemlékezésünkön, akik a túlélőktől elsőkézből hallgathatják meg a holokauszt és a gettó szörnyűségeit, illetve a megmenekülés csodáját. Ismerni kell a múltunkat ahhoz, hogy a jövőnk fényes legyen: az EMIH tevékenységével, programjaival és egész szellemiségével a jövőre koncentrál és arra, hogy hiteles jövőképet tudjunk felmutatni a hazai zsidóságnak.”

    Az úgynevezett pesti „nagy” gettó azon a napon szabadult fel, amikor az utolsó német katonákat is elűzte a Vörös Hadsereg a Duna pesti oldaláról. Bár a közhiedelem szerint – a deportálások leállítása miatt – a fővárosi zsidóság megmenekült a holokauszttól, a valóságban a vészkorszak a budapesti zsidóság körében is komoly pusztítást végzett. A „nagy” gettó néhány hónapig működött, de a zsúfoltság, az élelmiszerhiány és a nyilas razziák miatt az áldozatok száma folyamatosan nőtt.

    Schiffer János a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületének elnöke elmondta, a gettóban életüket vesztőknek egyetlen egy „bűnük” volt, méghozzá az, hogy zsidók voltak. Hozzátette: „Nehezen feldolgozható, hogy a 73 évvel ezelőtti szörnyűségek elkövetői között magyarok is voltak, de az emlékezés abban is segíthet minket, hogy ehhez hasonló soha többet ne történhessen meg.” Sándor György, a budapesti gettó túlélője személyesen is átélte a 73 évvel ezelőtti borzalmakat. Mint elmesélte, az éhezés és a folyamatos félelem mellett a legrosszabb az állandó bizonytalanság volt, hiszen nem tudhatták, meddig kell itt maradniuk, mikor bántalmazza őket egy nyilas járőr, vagy megélik-e egyáltalán a másnapot.

    Az eseményt díszvendégként megtisztelte jelenlétével Ian Ferrier Lindsay, az Egyesült Királyság nagykövete, David Kostelancik, az Egyesült Államok Nagykövetségének ügyvivője, Mr. Thibaut Lespagnol, a Francia Köztársaság nagykövet-helyettese, Fares Saeb, Izrael Állam nagykövet-helyettese és Rolf Moormann, a Német Szövetségi Köztársaság Nagykövetségének képviselője is.

    Az esemény a gyászima elmondásával és a mártírokra való emlékezés gyertyáinak meggyújtásával zárult. Ezt követően a Bét Menáchen Általános Iskola dísztermében a diákok Molnár Andorné Klára, holokauszt túlélővel és Gellért Gábor gettó túlélővel, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete Budapesti Gettó táborcsoport vezetőjével beszélgettek. Az EMIH számára kiemelten fontos a jövő generációjának képzése, az oktatás, az ismeretek átadása. Éppen ezért döntött úgy a Hitközség, hogy a megemlékezéshez kapcsolódóan lehetőséget teremt több kerület, különböző iskoláiból érkező diákoknak arra is, hogy a budapesti gettó, illetve a holokauszt borzalmait személyesen átélő túlélőkkel beszélgessenek, megismerve sorsukat, történetüket és megmenekülésük csodáját.