A holokauszt-túlélők civil szervezete, a NÜB Egyesület olyan értékeket képvisel, amelyeket át kell menteni arra az időszakra is, amikor már nem lesznek köztünk túlélők, és személyes emlékezők. Az emlékezetpolitika nem csupán a múltról szól, hanem erőteljesen formálja a jelent is: alapvetően befolyásolja a nemzeti identitást, a kisebbségekhez való viszonyulást, az oktatás tartalmát és a társadalom demokratikus értékekhez való kötődését.
Kiemelten fontos, hogy a magyar állam felismerje: megkerülhetetlen feladata a magyar holokauszt méltó emlékezetkultúrájának megteremtése, mert a holokauszt nem zsidó belügy, hanem magyar nemzeti tragédia. Egy korszerű és hiteles magyar emlékezéskultúrának a történelmi őszinteségre, az áldozatok iránti empátiára és a történeti kutatások eredményeinek maradéktalan elfogadására kell épülnie. A történészek körében széles körű konszenzus övezi azt a tényt, hogy a német megszállás mellett a magyar közigazgatás és a csendőrség is aktív szerepet vállalt a vidéki zsidóság 1944-es deportálásában. Ezt a felelősséget nyíltan fel kell vállalni, és el kell kerülni, hogy a bűnöket és a felelősséget kizárólag külső tényezőkre hárítsák.
Ebből a szempontból a Szabadság téri emlékmű egyszerre torz mementó és intő jel: hamisan nem lehet emlékezni, mert a hazugság újabb hazugságokat szül, és hazugságokra nem lehet méltó emlékezetkultúrát építeni. A 2014-ben felállított német megszállási emlékmű hamis történelmi értelmezést rögzít, amikor a magyarországi zsidóüldözés történetét pusztán a német megszállásra szűkíti, háttérbe szorítva ezzel a magyar állam korábbi és 1944 utáni felelősségét. A NÜB Egyesület egyetért azzal, hogy az emlékmű végtelenül hazug és ízléstelen, ám éppen ezért javasolja, hogy ne bontsák el. Ha az alkotást egyszerűen elszállítanák, azzal a múlttal való szembenézés is elmaradna; ehelyett az emlékművet át kell alakítani, hogy magát a hazugságot tegye láthatóvá, és ezáltal a 2014-es történelmi emlékezet kordokumentumává váljon.
A NÜB Egyesület javaslata szerint az emlékmű művészi és történelmi átértelmezésével a teret a demokratikus vita helyszínévé lehetne tenni, amelyre több megoldás is kínálkozik:
A bécsi Karl Lueger-szoborhoz hasonlóan a kompozíciót meg lehetne dönteni. Ha az emlékművet előre, a föld felé döntenék, az vizuálisan jelezné, hogy a történelmi értelmezés nincs egyensúlyban, és az egész ország a földbe állt azoktól a hazug eszméktől, amelyeket ez az emlékmű hirdet.
Az eredeti szobor érintetlenül hagyása mellett, a hiányzó történelmi kontextus fizikai ráírásával (például az 1920-as numerus clausus, a zsidótörvények vagy a kamenyec-podolszkiji deportálás feltüntetésével) az emlékmű egyértelművé tenné, hogy a német megszállás messze nem a történet kezdete volt.
A meglévő emlékművel szemben olyan új alkotás álljon, amely a magyar elkövetők és a holokauszt áldozatai felől mutatja be a történteket, és demokratikus párbeszédre hív. Az alkotás őrizze meg a 2014 óta a helyszínen kialakult Élő Emlékmű üzenetét: tegye láthatóvá a történelemhamisítás elleni közösségi kiállást, és fejezze ki tiszteletét mindazok iránt, akik évek óta gondozzák és fenntartják ezt az emlékezeti helyet.
A holokauszt történetének hiteles, őszinte és többszólamú bemutatása a leghatékonyabb eszköz a rasszizmus, az antiszemitizmus és más gyűlöletideológiák elleni fellépésben. A NÜB Egyesület célja, hogy ez a történelmi tudatosság élő maradjon, és minden jövőbeli nemzedéket arra emlékeztessen: a társadalmi szolidaritás, a jogállamiság és a kisebbségek védelme olyan sérülékeny értékek, amelyeket mindennap újra meg kell erősíteni.
Egyesületünk elnöksége megkezdte az előkészületeket a szokásos éves közgyűlésre.
Ebben az évben a működési szabályzatunknak megfelelően meg kell újítanunk az elnökséget – a szabályzat szerint erre 5 évenként kell sort keríteni. Az elnökség felkért egy jelölő bizottságot a választás előkészítésére.
A jelölő bizottság tagjai:
• Sebestyén Zsuzsa elnökségi tag
• Benedekné Köves Hajnalka tagtárs
• Gráner Miklós tagtárs
A Bizottság fogja összegyűjteni a javaslatokat és a közgyűlés elé terjeszteni.
Tájékoztatásul közöljük az elnökség jelenlegi tagjainak nevét:
• dr. Schiffer János elnök
• dr. Bolgár Judit
• Juhász Béláné
• Kácsor Zsolt
• Misurné dr. Gerő Zsuzsanna
• Pozsgay Ferenc
• Sebestyén Zsuzsanna
• Seregi Judit
• Villányi Zsuzsánna
Az elnökség megválasztott tagjai közül lemondott Garai Ágnes, dr. Garzó Lilla .
Az elnökséggel együtt szükség lesz a Felügyelő Bizottság megújítására is. A Felügyelő Bizottság jelenlegi tagjai:
• dr. Solt Katalin elnök
• Angyal Gyuláné
• dr. Márvány Veronika
A Felügyelő Bizottság elnöke részt vesz az elnökség munkájában.
Az elnökség azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a Tanácsadó Testületet működését tegyük opcionálissá, és így eseti jelleggel hívjuk össze, ezzel egyidejűleg bővítsük az elnökség létszámát.
Arra kérünk, hogy ismereteid alapján tegyél javaslatot elnökségi tagokra, akár olyan másodgenerációs érintett is szóba kerülhet, aki még nem tagja egyesületünknek, de egyetért céljainkkal és szívesen részt vállalna azok megvalósításában.
Javaslatiadat erre az emailcímre (nub@nub.info.hu )küldheted. (Ha a telefonálás könnyebben megy, akkor jelölésedet elmondhatod Sebestyén Zsuzsának a +36 30 6110609 -es számon.) Jelölésedet megteheted levélben, postai úton is (címünk 1062 Budapest, Bajza utca 26.).
Kérünk, hogy jelölésedet röviden indokold meg, és add meg a jelölt elérhetőségeit (email, telefonszám).
A jelöléseket 2026. április 13-ig várjuk.
Tisztelettel kérünk, hogy ha még nem fizetted be az idei tagdíjat, akkor ezt minél előbb tedd meg. Fizethetsz készpénzben, személyesen a hétfői fogadóórákon (9-12 között a Bajza utca 26-ban), vagy átutalhatod az Egyesület bankszámlájára – OTP 11742001-20053354. (A közlemény rovatban kérjük tüntesd fel a befizető tag nevét és a „tagdíj” szót.) Tudunk csekket is küldeni postán, ha kéred – a biztonság kedvéért ebben az esetben írd meg a pontos címedet. Az éves tagdíj továbbra is 3000 forint, de adományokat szívesen fogadunk.
Üdvözlettel
dr. Schiffer János elnök
Fatális egybeesés, hogy „A Vészkorszak árvái” című interjúkötetünk –
amelyben gyerekkorukban elárvult, szüleiket többek között gázkamrákban
elvesztő magyar holokauszttúlélők idézik föl a zsidó árvaházakban és gyermekotthonokban töltött éveiket – szinte napra pontosan akkor kerül nyomdába, amikor Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának rettenetes cikke megjelent. Hiszen amikor ezt a kötetet elterveztük, nem hittük, hogy megjelenésekor félelmetes aktualitást ad neki egy olyan náci stílusú beszéd, amelyet egy kormányzati főtisztviselő jegyez. Furcsán hangzik, de bizonyos értelemben hálásak lehetünk ennek az embernek, akinek a nevét a PIM főigazgatójaként még egyszer nem szeretnénk leírni – hálásak lehetünk neki érte, hogy látleletet állított ki arról a neurózisról, amely Magyarországon a zsidósággal és más kisebbségekkel szemben tapasztalható. S ezzel akaratán kívül igazolta Esterházy Péternek „A Vészkorszak árvái” című interjúkötetünkben idézett szavait: „Ez a 21. század nyelvének nagy kérdése: elfelejteni akarjuk-e, vagy pedig ha nem is megérteni, de megtartani Auschwitzot szörnyű emberi mivoltában, vagyis az a kérdés, hogy a neurózis vagy a kultúra lehetőségeivel élünk-e.” Habár a botrányos írást bocsánatkérés nélkül visszavonta, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) szerint az a legkevesebb, hogy pozíciójából és egyéb köztisztségeiből távoznia kell.
A Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületét (NÜB) a holokauszt túlélői alapították, akiknek a száma sajnos fogyatkozik. De nem változik a cél: nem szabad elfelejteni a történteket, emlékezni és napról napra emlékeztetni kell a rasszizmus és antiszemitizmus veszélyeire. Az egyesület várja mindazok jelentkezését, akik fontosnak tekintik a társadalom hiteles informálását, a holokauszt emlékezetének méltó ápolását és megjelenítését.
Dr. Schiffer János: Az érdi lelkész szavaira nincs mentség!– Az érdi evangélikus lelkész prédikációja velejéig antiszemita, és az általa vallott nézeteknek sem a szószéken, sem a közbeszédben nincs helye – írta közleményében dr. Schiffer János, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) elnöke. Vegytiszta antiszemitizmus, hogy az érdi evangélikus lelkész összemosta Jézus Krisztus kereszthalálát a több mint 6 millió, köztük csaknem 600 ezer magyar áldozatot követelő holokauszttal. Ennek a fajta, a legsötétebb középkort idéző gondolkodásnak 2024-ben nemhogy templomban, de otthon, a négy fal között sincs helye. Az érdi lelkész szavaira nincs mentség, főleg most, a holokauszt 80. évfordulójának évében, ebben a feszült közel-keleti helyzetben. Csak bízni tudunk abban, hogy az evangélikus egyház vezetése elhatárolódik a lelkész szavaitól és megköveti a magyar zsidóságot.
Dr. Schiffer János
elnök
A Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesületét (NÜB) a holokauszt túlélői alapították, akiknek a száma sajnos fogyatkozik. De nem változik a cél: nem szabad elfelejteni a történteket, emlékezni és napról napra emlékeztetni kell a rasszizmus és antiszemitizmus veszélyeire. Az egyesület várja mindazok jelentkezését, akik fontosnak tekintik a társadalom hiteles informálását, a holokauszt emlékezetének méltó ápolását és megjelenítését.
Fatális egybeesés, hogy „A Vészkorszak árvái” című interjúkötetünk –
amelyben gyerekkorukban elárvult, szüleiket többek között gázkamrákban
elvesztő magyar holokauszttúlélők idézik föl a zsidó árvaházakban és gyermekotthonokban töltött éveiket – szinte napra pontosan akkor kerül nyomdába, amikor Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának rettenetes cikke megjelent. Hiszen amikor ezt a kötetet elterveztük, nem hittük, hogy megjelenésekor félelmetes aktualitást ad neki egy olyan náci stílusú beszéd, amelyet egy kormányzati főtisztviselő jegyez. Furcsán hangzik, de bizonyos értelemben hálásak lehetünk ennek az embernek, akinek a nevét a PIM főigazgatójaként még egyszer nem szeretnénk leírni – hálásak lehetünk neki érte, hogy látleletet állított ki arról a neurózisról, amely Magyarországon a zsidósággal és más kisebbségekkel szemben tapasztalható. S ezzel akaratán kívül igazolta Esterházy Péternek „A Vészkorszak árvái” című interjúkötetünkben idézett szavait: „Ez a 21. század nyelvének nagy kérdése: elfelejteni akarjuk-e, vagy pedig ha nem is megérteni, de megtartani Auschwitzot szörnyű emberi mivoltában, vagyis az a kérdés, hogy a neurózis vagy a kultúra lehetőségeivel élünk-e.” Habár a botrányos írást bocsánatkérés nélkül visszavonta, a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) szerint az a legkevesebb, hogy pozíciójából és egyéb köztisztségeiből távoznia kell.