NÜB közgyűlés 2020.02.02
Beszámoló a közgyűlésről és a Sorsok Háza projektről
Közgyűlést tartott a Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) 2020. szeptember 2-án az egyesület Tüköry utcai székházában.
Az ülésen Schiffer János elnök ismertette a NÜB elmúlt hónapokban végzett tevékenységét, majd a megjelentek egyhangúan elfogadták a felügyelőbizottság és a könyvelő tavalyi évre szóló beszámolóját.
A közgyűlésen Köves Slomót, az EMIH vezető rabbija a készülő józsefvárosi holokauszt-emlékhelyről adotttájékoztatást.
A NÜB közgyűlésén Schiffer János elnök elöljáróban az egyesület elmúlt hónapokban végzett tevékenységét ismertette, s mint elmondta, az elmúlt időszakot – mint az országban és a világban mindenütt – a koronavírus-járvány határozta meg.
A vírus miatt le kellett mondania koncentrációs táborok 75. évfordulójának megemlékezésére szervezett eseményeket, így a hagyományos sátoraljaújhelyi és mauthauseni rendezvényt is.
Egy időre az irodaitevékenységet is felfüggesztették, most is csak részlegesen, korlátozott nyitvatartássalműködnek.
A munka folytatására szükség volt, hiszen idén több mint 200 fő részére adtak ki valamilyen igazolást a különböző támogatások igényelhetőségéhez. Az adatbázis digitalizására kapott támogatásból elkészült az a program, amelynek révén digitálisan megőrizhetők, tárolhatók és részletesen kutathatók a vészkorszak áldozatainak és túlélőinekadatai, információi.
Schiffer János a következő időszak három legfontosabb feladatát is ismertette. Elmondása szerint továbbra is tervezik a zsidó árvaházak történetét, az egykori növendékek életétbemutató két kötet kiadását, amelyek közül az egyik tömörebben, átfogóan tárgyalja majd a témát, a másik azonban az összes elkészült interjút teljes egészében tartalmazza majd.
Amásik feladat az 1944-ben Horthyligetre deportált újságírók, írók, ügyvédek emlékére állítandó emlékjel elhelyezése a Boráros téren. Ennek elkészítését Varga Tamás szobrászművész vállalta.
A harmadik jelentős esemény a Margit körúti fogházemlékművének újraavatása november 7-hez, azaz Szenes Hanna zsidó mártír költőkivégzésének évfordulójához kapcsolódva.
A három projektre az egyesület pályázati úton keresi a forrásokat. Az elnök ezek után ismertette az egyesület gazdálkodásának, pénzügyi helyzetének főbb sarokszámait. A tagdíjakból tavaly összesen 1 millió 140 ezer 200 forint gyűlt össze, idén eddig a tagdíjakból az első félévben befolyt összeg összesen 424 ezer forint került a számlára.
A 2020-as évi nyitó egyenlege 13 millió 560 ezer forint, a házipénztárban 95 ezer 160 forintvolt.
A Mazsök Alapítványtól a 2020-as évre az egyesület működésére idén 4 millió 400 ezerforint érkezett.
A koronavírus elleni védekezésre idén eddig 500 ezer forintot költöttek. A résztvevők a felügyelőbizottság és a könyvelő 2019-es évi beszámolóját egyhangúan elfogadták.
A közgyűlés második felében Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija ismertette a sajtóban Sorsok Háza néven ismertté vált józsefvárosi holokauszt-emlékhely beruházásávalkapcsolatos, aktuális helyzetet. A rabbi meghívását Schiffer János azzal indokolta, hogy az elmúlt egy évben nagy csönd volt a projekt körül, a beruházás azonban annyira fontos, hogy feltétlenül napirenden kell tartani a témát. Már csak annak érdekében is – tette hozzá SchifferJános –, hogy ez az ügy ne süllyedjen a pártpolitikai csatározások szintjére.
Köves Slomó kifejtette: az elmúlt egy évben több mint száz életút interjút készítettek a vészkorszak még élő tanúi közül, s habár a kiállítás még nem állt össze, a szerkezete nagyvonalakban már körvonalazódott. A józsefvárosi pályaudvaron létrejövő intézményben öt főbb szempontot kívánnak érvényesíteni, ezek a következők: történeti kontextus; személyes megszólítás; morális értékek felmutatása; zsidó szemszög; naprakész, modern nyelvezet.
Elmondása szerint az a szándék vezeti a kiállítás létrehozóit, hogy ne önmagában a vészkorszakot mutassák be, mintha az a semmiből jelent volna meg, hanem alaposan dokumentálva a történeti előzményeket is, különös tekintettel az 1920 utáni időszak zsidóellenességére. Köves Slomó egy kérdésre válaszolva közölte: mindenki biztos lehet abban, hogy a Horthy-rendszert alaposan bemutatják majd, s a kiállításon Horthy személye semmilyen pozitív kontextusba nem kerülhet, bármilyen pozitívan vélekednek ma róla a közvéleményben.
Elmondta, hogy habár a holokauszt nem zsidó történet, törekedni fognak arra, hogy zsidó szemszögből úgy mutassák be a korszakot, hogy a zsidóság ne csupán kiszolgáltatott áldozati szerepben legyen ábrázolva. Ez azért fontos, mert sokan talán csak e kiállítás révén találkoznak a zsidósággal, és az emberekben nem szabad erősíteni azt a hamis képet, hogy a zsidók egyenlők az áldozatokkal. Elvégre a zsidó történelem, vallás és hagyomány ennél a hamis áldozati szerepkörnél jóval gazdagabb és árnyaltabb. Kérdésekre válaszolva elmondta azt is: míg ő a nevét adja ehhez a projekthez, garantálja, hogy a józsefvárosi intézmény működésében semmi olyasmi nem lesz, ami méltánytalan a zsidóságra nézve.
Hozzátette: természetesen ki fognak térni a vészkorszak utótörténetére is, mert nem akarják azt a hamis látszatot kelteni, hogy az antiszemitizmus 1945-ben véget ért. A kiállításon helyet kapnak majd a jelenkor antiszemita jelenségei is – fűzte hozzá KövesSlomó.
Az előadás végén Schiffer János elnök megjegyezte: a NÜB tagjainak fő kívánalma az, hogy aki az emlékhelyre bemegy, azt a tárlat „megüsse”, azaz dramatikusan és erőteljesen szembesítse a korszak rettenetével. Mint mondta, fontos annak tudatosítása is, hogy ilyen jellegű emlékhely kialakításának és működtetésének nem zsidó ügynek kellene lennie, aprojektet nem egy zsidó egyháznak kellene vezetnie, hanem a magyar államnak – elvégre a holokauszt nem zsidó, hanem össztársadalmi ügy.