BESZÁMOLÓ A NÜB TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2021. október 11.

A Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete jogelődje 1957-ben alakult azzal a céllal, hogy keretet biztosítson az egykori üldözöttek kárpótlási tárgyalásaihoz, gondoskodjon a náci emberirtás áldozatai emlékének ápolásáról. Szervezetünk 2004-ben önállósult Nácizmus Üldözötteinek Országos Egyesülete (NÜB) néven.

Az Egyesület szervezetileg táborcsoportokra épül fel, melyek a következők: Auschwitz-Birkenau-, Bergen-Belsen-, Buchenwald-, Dachau-, Flossenburg-, Lichtenwörth-, Mauthausen-, Neuengamme-, Ravensbrück-, Sachsenhausen-, Strasshof-, illetve a Gettó- tagozat.

Egyesületünk:
- képviseli a nácizmus által vallási, etnikai és politikai okokból üldözötteket mind a hazai, mind a külföldi állami szervek, szervezetek előtt;
- képviseli a több ezer túlélőt, akik magyar, német vagy izraeli kárpótlást-nyugdíjat kap; - következetesen fellép az őket és hozzátartozóikat jogosan megillető erkölcsi elismerésért és anyagi kártalanításért a vonatkozó jogszabályok szerint;
- ápolja és őrzi a fasizmus áldozatainak emlékezetét a jövő nemzedékek számára is, együttműködve az érintett magyar és nemzetközi szervezetekkel;
- segíti a társadalom demokratikus, antifasiszta tudatának fejlesztését, küzd az antiszemita, rasszista, idegengyűlölő indulatok leküzdéséért, egy egészséges nemzeti közszellem kialakításáért.

Tevékenysége körében az Egyesület alaptevékenységéhez kapcsolódó működési feladat:
intézi a negyedéves kárpótlásokat,
kiadja a gettóigazolásokat,
dokumentumokat hitelesít,
rendezi az esedékes kárpótlások ügyeit,
kiállítja a holokauszttúlélők részére az ún. Életben Léti Igazolásokat,
segít kitölteni az özvegyi kérelmeket,
segít a banki átutalások változtatása esetén,
valamint segítséget nyújt a német nyugdíjakkal kapcsolatos ügyintézésben,
információt ad a roma holokauszt túlélők számára megnyílt lehetőségekről,
segítséget biztosít a volt hadigyámolt, hadigondozottak számára megnyílt új lehetőségekről.

A hazai szervezeteken kívül feladatunk a Claims Conference Tel Avivban, New Yorkban és Frankfurtban lévő irodáival, valamint a német Nyugdíjintézet Berlinben és Erfurtban lévő irodáival való kapcsolattartás.

A NÜB iroda 1990 és 2009 között 62.000 igazolást adott ki a túlélőknek. Az elmúlt években az igazolások kiadása a szükséges megújítása évi 1000-1200 intézkedést igényel. Az Egyesület kapcsolatot tart a különböző nemzetközi táborok bizottságaival, ugyanakkor tagjai vagyunk több nemzetközi szervezetnek. Fontos a részvételünk – a túlélőkkel közösen – a táborokban rendezendő eseményeken, megemlékezéseken, konferenciákon.

A VÍRUSJÁRVÁNY KÖVETKEZMÉNYEI 2020-21-BEN

Az elmúlt időszakot – mint az országban és a világban mindenütt – a koronavírus-járvány határozta meg. A vírus miatt le kellett mondani a koncentrációs táborok 75. évfordulójának megemlékezésére szervezett eseményeket, így a hagyományos sátoraljaújhelyi és mauthauseni rendezvényt is, valamint a 2021. évi utakat.
Egy időre az irodai tevékenységet is felfüggesztettük, most is csak részlegesen, korlátozott nyilvántartással működünk, de biztosítjuk tagjainknak a telefonos kapcsolattartást és időpont egyeztetést.
Az irodai munka folytatására szükség volt, hiszen idén több mint 450 fő részére adtunk ki valamilyen igazolást a különböző támogatások igényelhetőségéhez, így:
a Claims Conference negyedéves kárpótlás,
a német nyugdíj,
az elveszett gyermekkorért kárpótlás,
özvegyi nyugdíj,
életben léti igazolások
egyéb adminisztratív ügyek intézése,
továbbá több mint 300 hadigondozott kérelem benyújtásához adtunk segítséget.

A VÉSZKORSZAK ÁRVÁINAK TALÁLKOZÓJA

Nádudvari Zoltán kezdeményezésére és aktív közreműködésével a NÜB 2019. szeptemberében megszervezte a volt árvaházi bentlakók találkozóját. A rendezvény célja az volt, hogy újra találkozhassanak egymással azok az idős holokauszttúlélők, akik árva vagy félárva kisgyermekként zsidó hitközségek budapesti és vidéki gyermekotthonaiban éltek 1944 és 1948 között a Joint támogatásával. Ebben az időszakban a gyermekotthonok több ezer árva növendéket fogadtak be. Arra gondoltunk a korábban megrendezett találkozók tapasztalatai alapján, hogy újabb lehetőséget kell teremteni velük a párbeszédre és visszaemlékezésekre, hiszen fontos, hogy az egykor nagy traumát átélt emberek a következő nemzedéknek is elbeszéljék, min mentek keresztül. A találkozó nagyon sikeres volt: több mint 60 volt árvaházi lakó és sok érdeklődő vett részt.
Elhatároztuk, hogy a korábbi találkozó alkalmával összegyűjtött visszaemlékezésekből, interjúkból a NÜB kiad egy könyvet A vészkorszak árvái – A magyarországi zsidó árvaházak és gyermekotthonok emlékezete címmel. Elmondhatjuk, hogy az Egyesület történeti forrásértékkel bíró, s a holokauszt magyar emlékezetkultúrája szempontjából is jelentős interjúkötet jelentetett meg. A könyvben a vészkorszak alatt és után működő zsidó árvaházak és gyermekotthonok tevékenységéről kaphatunk tudományos igényességgel alkotott, átfogó képet, az árvaházak és gyermekotthonok egykori lakói közül pedig több mint ötvenen vállalták, hogy személyes interjút adnak saját élettörténetükről, élményeikről és emlékeikről. A visszaemlékezések két okból is nagy jelentőséggel bírnak. Egyrészt az elárvult, s mára idős emberekké lett egykori gyerekek a személyesség hitelével képesek megjeleníteni az átélt borzalmakat az utókor számára. Ez azért fontos, hogy a következő generációk számára a holokauszt ne pusztán csak egy fejezet legyen a történelemkönyvből, hanem érzelmileg felfogható és emberileg megközelíthető, az egyes szenvedéstörténetek révén megélhető esemény.
A visszaemlékezések másik fontos jellemzőjét és jelentőségét az adja, hogy az interjúkból kiderül: a szülők elvesztése, a megélt rettenet és a felfoghatatlan pszichés terhelés sem volt képes kiölni az elárvult gyerekekből az életöröm és a jövőbe vetett bizalom erejét. A beszélgetések révén a sötét történelmi korszakból szinte sugárzik és kiragyog az az életigenlő, pozitív szellemiség, amely mindannyiunk számára útmutató és példaadó lehet a személyes és történelmi veszteségek, tragédiák, fájdalmak elviselésében. A könyv 2020. decemberében jelent meg.
Ezúton külön is szeretnénk köszönetet mondani dr. Bányai Viktóriának (projekt vez.), dr. Lénárt Andrásnak Holokauszt Emlékközpont kutatója) és Lantai Dávidnak (Bálint Ház rendszergazdája), akiknek hathatós és szakszerű segítsége nélkül ez a könyv nem jelenhetett volna meg.

ZARÁNDOKUTAK SZERVEZÉSE ÉS KITERJESZTÉSE

Konkrét megoldandó feladatunknak tekintjük a volt koncentrációs táborokhoz és az elosztó táborokhoz indított, immár hagyományosnak tekinthető zarándokutak további megszervezését és az ezeken való részvétel kiterjesztését.
Úgy véljük, hogy ezek a programok hasznos tanulságokkal szolgálhatnának a felnövekvő fiatal nemzedékek számára. Ki kell tehát alakítani – üzenet jelleggel – a zarándokutak új rendszerét. Különböző üzenetekkel indítanánk az utakat és tennénk olyan hagyománnyá e zarándoklatokat, amelyek a túlélők üzenetét és emlékét őrizné meg az utókor számára.
A 2019-es évben 7 táborba látogattunk el és szerveztünk zarándokutat, továbbá Magyarországon 4 helyen (Bécsi úti Téglagyár, Sátoraljaújhely, Szolnok, Vizafogó Holokauszt-emlékmű) tartottunk emlékezést. Ennek költsége 2,8 millió forint volt.

AZ IRATTÁR FEJLESZTÉSE

Az Egyesület alapirattárát képezi a mintegy 41 500 darabot számláló, sorszámozott „NÜB Üldöztetési Igazolások” címet viselő kartonrendszer a hozzá tartozó iratokkal. Szükségessé vált olyan rendszer létrehozása, amely részletesebb keresést biztosít, ezért elkészítettük az alap irattár számítógépes, digitalizált változatát.
Ez az alap irattár szigorú levéltári iratkezelést igényel, mivel nagyon sok szenzitív adatot tartalmaz. Az egy-egy személyhez kapcsolódó nyilvántartás 10-15 adatában a személyi információkon túl megtalálható pl. az 1944. évi lakáscím, a gettó- és védett ház címe, de a bujkálás, deportálás, munkaszolgálat helye és ideje is, valamint a felszabadulás, a hazatérés időpontja, és az esetleges gyógykezelés helye. A most létrehozott digitális rendszer lehetővé teszi, hogy pontosabb kereséseket tudjunk biztosítani. Az irattár nemcsak a túlélők és a második generáció számára fontos, hanem nagyon jelentős forrás a jövőbeni történeti kutatásoknak is.
Folytatni kell tehát a digitalizációt, amelyhez korszerű számítógépekre, felhasználóbarát adattároló és kezelő szoftverre van szükség. A kiszolgáló egységek (szkenner berendezések) cseréjét biztosítottuk.
Jelenleg folytatjuk annak a 127 iratdobozban tárolt iratanyagnak a feldolgozását, amely 10 ezer újabb címet tartalmaz. A feldolgozás az iratok előkészítését, ellenőrzését, a számítógépes rendszerbe való bevitelét és az alapdokumentációba való beillesztést foglalja magába.


HORTHYLIGET EMLÉKEZETÉNEK ÉLETBEN TARTÁSA

A Horthyliget nevű internálótábor 1944 márciusától 1944 szeptember elejéig működött a Csepel szigeten, a Weiss Manfréd művek egyik lebombázott gyártelepén, a mai Szigethalom település területén, Szigetszentmiklós, Tököl és Csepel határában. A köztudatban a tábor emléke ma nem él, az oda internáltak emlékét nem őrzi emlékmű, holott tengernyi szenvedés helyszíne volt.
A Horthyligeten kialakított internálótáborban szerkesztők, újságírók, országosan ismert emberek raboskodtak bűntelenül, ártatlanul, jogtalanul, mintegy hatvanan. Köztük Mohácsi Jenő, Tábori Kornél, Márer György, Sós Endre, ott volt a legendás Pesti Hírlaptól Szabó Béla, Győri Imre, Vidor Gyula, Kemény Ferenc, Réti Lajos, Gál László, Fóthy János. Ott volt Török Sándor és Szatmáry Sándor író. Továbbá Nádor Jenő, György Endre, Halász Ernő. A Népszavától Jemnitz Sándor zenekritikus, a Magyar Nemzettől Ligeti Ernő, akit később nyilasok öltek meg. A Friss Újságtól Radvány Ernő, Stób Zoltán, Simonyi Sándor. A Kis Újságtól László Ferenc és Löb Ernő. A Pester Lloydtól Kecskeméti György, Sugár Péter, Geiringer Ernő. Az Esti Kurírtól Kardos István. Nem csak újságírók voltak ott, hanem mintegy nyolcvan jogász is, köztük Beck Salamon jogtudós, Kuti Artur, a Hitelbank jogtanácsosa, Czukor Gábor, az Olasz-Magyar Bank ügyvédje. Ott volt Bródy László, a Hungária Nyomda elnök-vezérigazgatója, Kelemen Emil festőművész, Lőrincz Miklós humorista.
A foglyokat szuronyos magyar honvédek őrizték, akik a deportáltakat rendszeresen ütlegelték, gyakorlatoztatták, futtatták, kínozták. A lebombázott repülőgépgyárban az újságírókat és ügyvédeket olyan munkára osztották be, mint vagonpakolás. szénlapátolás, romeltakarítás. Horthyliget lakóit 1944 júliusában több transzportban deportálták haláltáborokba. Csepel szigetét 1944 július 30-tól súlyos légitámadások érték, az óvóhely nélküli internálótáborban sokan meghaltak. 1944 augusztus végén a belügyminiszter a horthyligeti internálótábort feloszlatta.
2021-ben tervezzük az 1944-ben Horthyligetre deportált újságírók, írók, ügyvédek emlékére állítandó emlékjel elhelyezését a Budapest, IX. ker. Boráros téren. Ennek elkészítését Varga Tamás szobrászművész vállalta.

„2021-ben az előttünk álló költözködés és a járványhelyzet alakulásának a függvényében szervezünk további programokat.
A programok megvalósításához, a szolgáltatások nyújtásához a NÜB számára a befolyó tagdíjak, a sokszor nehezen kiharcolt támogatások, magánszemélyek – sokszor célhoz kötött - adományai és nem utolsó sorban önkéntesek áldozatos munkája adott lehetőséget, beleértve az Irodán dolgozó kollégáinkat, a NÜB vezetőségét és számos segítő barátunkat. Ezúton is szeretnénk ezért köszönetet mondani, és továbbra is számítani valamennyi tagtársunk cselekvő együttműködésére!


Budapest,2021.szeptember 15.